Pályázathoz kapcsolódó kötelező tevékenységek Témahét A projekt címe: A karácsony és az adventi ünnepkör A projekt megvalósítója: Petőné Gyenes Mária Bevont tanulócsoport: 6.b osztály A témahét célja az advent és a karácsony ünnepkörének a megismerése volt. Az ünnepkör jeles napjainak etimológiája, a hozzájuk kapcsolódó szokások, hagyományok, továbbélésük napjainkban adták az elméleti ismeretszerzés anyagát s a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati tevékenység alapját. Miután megismerkedtünk az ünnepkör jeles napjaival, gyakorlati tevékenységekbe kezdtünk. Természetjárás alkalmával alapanyagokat gyűjtöttünk az adventi koszorúk és a karácsonyfadíszek, azajtó-és ablakdíszek készítéséhez. Folyamatosan kerestük könyvekben és az interneten az ötleteket, így alapanyagaink és az ötlettár segítségével elkészültek a koszorúk és a fadíszek, asztaldíszek, csomagoló dobozaink illetve papírjaink. Időközben egy-egy jeles naphoz kapcsolódva bemutattuk a naphoz kötődő szokásokat. Készítettünk egy kalendáriumot, vágtunk borbálaágat, sütöttünk együtt mézeskalácsot. Közben folyamatosan készültünk a zárásra, ahol pásztorjátékkal kedveskedtek a gyerekek a meghívott vendégeknek. Kezdésre díszeiben pompázott a karácsonyfánk. Mind a szülők, a nevelők és a gyerekek is szép élményekkel, igazi családi karácsony hangulatában távoztak. Úgy érzem ez a téma olyan, ami a gyerekeket hosszabb időn keresztül is, akár délutánokon át is az iskolába vonzza. Fenntartható hosszú távon. Olyan gyerekeket vont be a témahét az iskolai tevékenységekbe, akiket egyéb alkalmak, órák és órán kívüli tevékenységek nem igazán. Ezek a gyerekek annyira magukénak érezték a hetet, hogy a többiek, az esetleg már elfáradók felrázását és újbóli bevonását is feladatuknak tekintették, és a projektvezető biztos támaszaivá lettek. Azok a szülők is eljöttek a zárásra, akik egyéb alkalmakkor nem sűrűn látogatják az iskolát.   Moduláris program A projekt címe: „Mesék tavában megfürödni” A projekt megvalósítója: Érsekné Kácsor Edina Bevont tanulócsoport: 5.b osztály Áprilisban a nyílt nap és a moduláris délután során a szülők, a pedagógusok, a fenntartó és a szakmai körök képviselői betekintést nyerhettek a kompetenciaalapú oktatás folyamatába. Témánk a magyar népművészet volt. A moduláris program során bővültek a tanulók ismeretei a népköltészetről. Sokoldalúan megismerkedtek a magyar nép művészetével. Táncház keretében elsajátították a magyar néptánc alapvető lépéseit. Megismerték a magyar népviseleteket és a régi használati tárgyakat, melyekből kiállítást rendeztek. Értelmezték a népi képzőművészeti motívumok jelentését, összefüggésrendszerét. Kreatív munkával megalkották az osztály életfáját, a csoportok jelképeit és saját motívumaikat. Megtanulták és felismerték a népköltészeti műfajokat és azok jellemzőit. A moduláris délután során Bors Péter meséjét dolgoztuk fel különböző szempontok szerint. A tanulók más-más módszerrel prezentációkat készítettek a mesetípusokból, dramatikusan eljátszottak egy jelenetet, ismeretterjesztő szócikket írtak a tanulói laptoppal, bemutatták a mesei jellemzőket, apróhirdetéseket fogalmaztak a mesével kapcsolatban, közmondásokat gyűjtöttek és értelmeztek a borsról. Digitális társasjátékkal mérték össze a tudásukat a csoportok és a vendégek. A délután felhőtlen interaktív Lőrincz-játékkal zárult. A nap végén a meghívott vendégek és a gyerekek népi ételekből falatoztak. A modul során sikerült megvalósítani a kitűzött célokat, teljesíteni a feladat-és az időtervet. A gyerekek, a szülők és a meghívottak körében egyaránt pozitív volt a fogadtatása a moduláris nyílt délutánnak, az új munkaformák és módszerek használatának, a sokoldalú képességfejlesztésnek. A következő tanévekben javaslom a modul hasonló beépítését a pedagógiai programba: ötödik osztályban a Mesék világa fejezethez kapcsolódjon a népművészeti kitekintés.   3 hetet meghaladó projekt A projekt címe: Jeles napok A projekt megvalósítója: Antal Magdolna, Jakus Sándorné, Kaszabné Ócsai Klára Bevont tanulócsoportok: 7.a, 7.c  osztály A projekthónap előtt a tanulók gyűjtőmunkával készültek a foglalkozásokra, adott szempontok alapján búvárkodtak a könyvtárban, az interneten. Az első héten a víz világnapja, a második héten az egészségvédelem, a harmadik héten a csillagászat és a meteorológia, a negyedik héten a környezetvédelem állt a vizsgálódásunk központjában. A tanulók aktív közreműködésére alapozva építettük fel a foglalkozásokat, hogy a saját tudásuk és a megszerzett új ismereteikkel együtt, a kreativitásuk, megfigyeléseik és tapasztalataik alapján jöjjenek rá az élővilág, a környezetünk és a természet izgalmas összefüggéseire. A projekt fő célja: környezettudatos magatartásformák megismerése, a fenntartható fejlődés szemléletének népszerűsítése, egészséges életmód kritériumainak feltárása volt. A tanulók vegyék észre napjaink víz- környezet- természetszennyező magatartásának következményeit, a környezettudatos magatartásuk ne csak a jeles napokra korlátozódjék, hanem próbálják alkalmazni a mindennapokban. A projekt eredménye, hogy a tanulók elsajátítják a környezetük iránti felelősségtudat fejlesztésével a környezettudatos magatartásra, önmaguk és környezetük egészség- megőrzésére vonatkozó ismereteket. Kialakul bennük a környezet állapota iránti pozitív attitűd. A tanulók közvetlen tapasztalatot szereznek a lakóhelyük és környezetének füves, fás, vizes élőhelyeinek környezeti állapotáról, az élőhelyek veszélyezettségéről, a szennyezések formáiról és következményeiről. Minden tanuló a saját képességének megfelelően vett részt az alkotás folyamatában. A különböző tanulási képességű gyermekek is megtalálták az élményszerű tanulás lehetőségét, örömét és eredményét a folyamatban. Saját készítésű munkáikkal (jegyzetek, ábrák, térképek, plakátok, az újrahasznosított tárgyakból készített ékszerek, bábuk, öltözet stb.) alkotó kreativitásuk fejlődött. A kulcskompetenciák többsége-anyanyelvi, matematikai, digitális, szociális, vállalkozói, személyes, kognitív- a projekt végére megerősödött.   Saját innovációk Jó gyakorlatok A projekt címe: Ünnepek - Anyák napja A projekt  megvalósítója: Kovácsné Tősér Zsuzsanna Bevont tanulócsoport:  1.a osztály A gyerekkori találkozás a hagyományos ünnepekkel fontos hatással lehet az ünneplés képességének kialakulására. A gyerekeknek még természetes kívánságuk, hogy felszabadultan, teljes lényükkel részt vegyenek az ünneplésben. Ez egyrészt hozzájárul egy stabilabb énkép, a valósághoz való harmonikusabb viszony kialakulásához, másrészt pedig a csoporthoz való tartozás tudata elfogadóbbá teszi a gyerekeket más csoportok értékeivel szemben is. Abban, amit tesznek: ünneplésben, mulatságban, játékban. Ha ez az átélt ünneplés a kisgyerek számára szokássá válik és tudatosul, remény lehet arra, hogy értelmileg és érzelmileg felnövekedvén sem veszíti el ezt a képességét. A gyerekek rengeteg élménnyel gazdagodhatnak közös ünnepeink során. Érezhető lesz ez az ünnepek légkörében, hangulatában, amely az ünnepeket követő napokra is áttevődik. Megmutatkozik majd a gyerekek beszélgetéseiben, fogalmazásaiban és leginkább abban, ahogyan az ünnepeket várják. Az első nagyobb, közös ünneplésre decemberben került sor. „Adventtől-Karácsonyig” címmel közös télapó és karácsonyi ünnepséget tartottunk. A második félévben a farsang és a tavasz ünnepei mellett nyílt napot tartottunk a szülőknek, szakmai napokat a kollégáknak, óvónőknek és a mentoroknak. Májusban került sor az „Anyák napja” projekt jó gyakorlat megvalósítására. Ezek a programok, a készülődések erőteljes közösségteremtő, közösségépítő hatással voltak az egész osztályra. Megvalósításukban lelkesen segédkeztek és támogattak bennünket a szülők is, ezzel is éreztetve pozitív véleményüket a munkánkról. Egy-egy felkészülés során az éppen soron lévő ünnep kerül az osztály életének középpontjába, köré csoportosulnak a tananyagok, ezzel kapcsolatban olvasnak, írnak, számolnak, dramatizálnak, rajzolnak, énekelnek vagy zongoráznak. Így néhány év alatt ünnepeink rendje kialakul, és a gyerekek évről évre egyre otthonosabban mozognak az ünnepek előkészületeiben, varázslatos világában.   A projekt címe: „Hullámok hátán” – A tutajtól a luxushajóig A projekt megvalósítója: Sándor Józsefné Bevont tanulócsoport: 3.a osztály A gyerekek egyik kedvenc tankönyve ebben a tanévben a Hétmérföldes masinák- volt. Nagy érdeklődéssel olvasták a közlekedési eszközök fejlődésével kapcsolatos szövegeket. Ezért választottuk a Jó gyakorlat témájául a vízi közlekedési eszközök fejlődését. Hullámok hátán-a tutajtól a luxushajóig- címmel dolgoztuk ki hajós projektünket, melyet egy virtuális vízreszállással kezdtünk. Tengeri utunk során öt kikötőben megálltunk, ahol különböző nehézségű feladatokkal kellett az utasoknak megbirkózniuk, melyek a következők voltak: I. kikötő: Technika óra- manuális tevékenységek Tutajt készítettek fából, hajót építettek legóból, 500 darabos hajós puzzle- t raktak ki, és színes papírból hajót hajtogattak. II. kikötő: Szövegértés- szövegalkotás- Bemutató óra a szülőknek A gyerekek a tutajról, a bödönhajóról, a gályáról, a vitorlás karakkról és a gőzhajóról szóló ismeretközlő szövegeket dolgoztak fel csoportokban, kooperatív technikákkal. A tanulói prezentációk során a gyerekek beszámoltak a vikingekről, a kalózokról, a Titanicról, a Golden Hindről és az anyahajókról. III. kikötő: Szövegértés- szövegalkotás óra Az első földrajzi felfedezők: Nagy Sándor, Marco Polo, Kolombusz Kristóf, Magellán. A felfedezőkről szóló szövegek feldolgozása kooperatív csoportmunkával Tanulói prezentációk: A mesés Távol- Kelet kincsei A legénység élete a vitorlás hajókon IV. kikötő: Interjú készítése egy helybéli hajóssal, aki a közelmúltban folyami és óceánjáró hajón hajózott V. kikötő: Budapesten, a Műszaki és Közlekedési Múzeumban a Hajótörténeti kiállítás megtekintése A „tengeri utazásról” a gyerekek élményekkel gazdagon tértek haza. Nagyon tetszettek a kikötőkben rájuk váró feladatok, a prezentációkból senki sem akart kimaradni. A csoportokban együtt dolgozták ki a választható témák közül azt, ami számukra a legérdekesebbnek tűnt. A felkészülések során egymást tanították, mindenkire fontos szerep hárult, amelyet nagy lelkesedéssel és odaadó munkakedvvel hajtottak végre. A jövő tanévben utazásunkat a „Szelek szárnyán” folytatjuk, megismerkedve a repülés történetével.   A projekt címe: Észforgató  matematikavetélkedő A projekt megvalósítója: Bankáné Mező Katalin Bevont tanulócsoport: 5.a osztály Az elsajátított matematikai ismeretek átismétlésére, felfrissítésére vagy egyszerű gyakorláshoz is jó lehetőséget kínál ez a lendületes vetélkedő. A játékos forma, a szokatlan helyzet izgalmassá teszi az egyébként lehet, hogy száraz feladatok megoldását. A gyerekek izgatottan, lázas igyekezettel vetették bele magukat a játékba, megfeledkezve arról, hogy máskor talán kevéssé kedvelt matematika feladatokat oldanak meg. A játékos vetélkedő motiváló hatásának fokozására az egészet beágyaztuk egy, a gyerekek fantáziáját megmozgató történetbe. Ez a kerettörténet volt a világverő ötödik évfolyamról szóló „mese”, amit a vetélkedőre való felhíváskor ismertettünk a gyerekekkel. A játék során csapatok versenyeztek egymással. Minden csoport ugyanazokat a feladatokat kapta, és a jó megoldások mellett a felhasznált idő is számított. Mivel összesen tíz csapat jelentkezett, ezért rendhagyó helyszínen, az iskola tornatermében rendeztük meg a vetélkedőt. A gyerekek nagy kedvvel, minden tudásukat beleadva játszottak. A játék egy közösségépítő módszer is, hiszen gazdagítja a közösségi élményeket, ezáltal növeli a csoport összetartó erejét. A konkuráló játékok segítenek felismerni a teljesítőképesség határait, felkészítenek az életben előforduló kudarcok, csalódások elviselésére, hiszen meg kell tanulni bennük nyerni és veszíteni egyaránt. A kerettörténetünk szerint viszont a tanulócsoportot egy közös cél vezérelte, ezért egyben csapatépítő szerepe is volt a játéknak. További előnye lehet az is, hogy akár felmenő rendszerben a későbbi évfolyamokon is megrendezhető, illetve a feljövő ötödikesek számára újrajátszható, hagyományt teremtve ezzel a matematika népszerűsítésének.   A projekt címe: Mindenünk a víz A projekt megvalósítója: André Péterné Bevont tanulócsoport: 5.c osztály A projekt célja: a víz megjelenése és szerepe az irodalmi, a zenei és a képzőművészeti alkotásokban. A vízzel kapcsolatos népmeséket, népszokásokat, népdalokat, képzőművészeti alkotásokat gyűjtöttek a csoportok, amelyek feldolgozásaként megismerkedtek a víz gazdag szimbólumrendszerének témaköreivel is (ősvíz, égi víz, a megtisztulás és az újjászületés elemei). Meséket alkottak a vízről közösen, majd csoportmunkában. Az elkészült mesékhez illusztrációkat, műalkotásokat készítettek, amelyekből kiállítást rendeztünk a víz világnapja tiszteletére. A projekt megvalósítása során kialakult a tanulókban az a tudat,hogy az anyagi létezés kezdetét a víz eleméhez kapcsolják a kultúrák. Felfedezték a víz szerepét a magyar irodalomban, a népszokásokban, a képzőművészeti alkotásokban. Saját készítésű munkáikkal (meseírás, illusztrációk és képzőművészeti alkotások készítése) fejlődött az alkotó kreativitásuk, megerősödött a kulcskompetenciák többsége: anyanyelvi, szövegértési, szövegalkotási, vizuális kultúra iránti igényük. A projektzárásra a bemutató órákon került sor. A csoportok elhelyezték projektvállalásaikat a projektfalon, csoportmunkában dolgoztak, majd a prezentációk és az értékelés következett. Zárásként a vendégek megnézték a csoporttablókat, a paravánokon elhelyezett kiállítást (meséket, illusztrációkat,műalkotásokat), a projektfalon lévő prezentációkat. Mivel a projekt világnaphoz kötődik, így fenntarthatósága korlátlan.   Intézményi innováció Szakmai együttműködés A projekt címe: „Mesterségünk címere” A projekt megvalósítója: Kaszabné Ócsai Klára, Antal Magdolna Bevont tanulócsoport: 7.b osztály A pályázat keretein belül szakmai együttműködést alakítottunk ki több partnerrel. A választott partnerekkel hosszas szervezés, megbeszélés után egyeztettük a tematikát. A projekt a mesterségekkel kívánt foglalkozni, kapcsolódott a 7. osztályosok életkori jellemzőihez (pályaválasztás), és a bevezetett kompetenciaterülethez. A cél az volt, hogy minél több szakmáról, foglalkozásról szerezzenek információkat a tanulók, ezzel megkönnyítve a következő tanévben a pályaválasztást. Önismereti teszt megoldásával kiválasztották a diákok azt a területet, amely számukra a legideálisabb, majd az internet segítségével megismerhették ezek előnyeit, hátrányait. Meghívott vendégeink pedig élményszerűen vázolták az általuk végzett hivatás feladatait. A mindennapi tevékenység során rávilágítottunk arra, hogy a tanulás számukra valószínűleg folyamatos lesz: vagy mindig frissíteniük kell a megszerzett ismereteket, vagy ha nem elégedettek a választott szakmával, van lehetőségük újabb és újabb elsajátítására. A helyi könyvtár munkatársai és az általuk meghívott vendégek segítségével két ősi foglalkozás alapjait sajátítottuk el: szövés és kosárfonás. Igyekeztünk a feladatokat úgy megosztani a nemek között, ahogy eleink is tették. A lányok szőttek, a fiúk kosarat fontak. Nehézkesen indult a munka, de végül remekművek készültek. A Néprajzi Múzeumban a falusi élet mindennapjaival és a gyertyaöntéssel ismerkedtünk meg. A kiállításon a tanulók számára sok volt az ismerős tárgy, néhány azonban teljesen idegennek tűnt. Egy régen űzött foglalkozás alapfogásaival ismerkedhettek meg itt is a diákok. A gyertyamártás valóban izgalmas volt, mert még ilyet nem készítettek. A végeredmény elismerésre méltó.  A Millenáris Parkban a nyomozás izgalmát élhettük át a „Legyél te is helyszínelő!” kiállításon. A rendőri, nyomozói tevékenység mindennapjai elevenedtek meg a szemünk előtt. Az általuk használt eszközök és módszerek különösen felcsigázták az érdeklődést. A Vígszínház előadásán a színészmesterség előnyeivel, hátrányaival szembesülhettünk. Az előadás kezdete előtt körbejártuk az épületet, beszélve arról, hogy a forma és a funkció hatással  van-e egymásra. A tanulók képet kaptak a színházban dolgozók munkájáról. Nyomon követték, hogy kinek milyen típusú feladatai vannak. Az együttműködés során tanulóink és a választott közreműködő partnerek jól érezték magukat, hasznos ismeretekkel gazdagodva zártuk a projektet. Mérés-értékelés Intézményi elégedettség mérés A projekt címe: Mérés-értékelés A projekt megvalósítója: André Péterné, Bankáné Mező Katalin, Érsekné Kácsor Edina, Petőné Gyenes Mária Bevontak köre: tanulók, pedagógusok, szülők, fenntartó Intézményi innováció keretén belül a tanév végén elégedettség mérést végeztünk a pályázatban érintett csoportokban. Az intézmény mindennapi gyakorlatába a fejlesztések eredményei beépültek, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósultak. E változtatások alapvető célja a nevelés és oktatás hatékonyságának növelése volt. Ennek eredményességére voltunk kíváncsiak iskolai partnerek (a bevezető pedagógusok, tanulók, szülők és a fenntartó) elégedettségének mérésével. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra és pedagógusainkra. A mérést kérdőívekkel bonyolítottuk le előre meghatározott mérési eljárás alapján. A beérkezett anyagokat számítógépre rögzítettük, majd a számítógépes feldolgozást követően elvégeztük az elemzést. A tanulók elégedettek összességében a pályázatban tanult tantárgy óráival, hisz az átlag nagyon magas: 4,62. Hasonló az itt kapott eredmény a szülői globális elégedettséggel: 4, 61. A pályázat óráin a velük szemben támasztott követelményeket csak a tanulók 43%-a gondolja nagyon magasnak, a szülőknek csupán 26%-a. Egyértelműen jelzi, hogy a képességfejlesztés felé terelődött az órákon a hangsúly. Az órai fegyelem helyzetével a diákok túlnyomó többsége nagyon elégedett (73) a szülőkhöz hasonlóan (74%). Ez összefügg az óra hangulatával is, amely 88%-os eredményével is arra utal, hogy a diákok kedvelték a „kompetenciás” órákat. A tanár-diák viszonnyal a tanulók 94%-a elégedett, a szülők 95%-a.A tanáraik megítélésénél a diákok magas értékeket adtak. A fentiekből is adódik, hogy általában jól érezték, érzik magukat a pályázat tanóráin a diákok: 94 % ítéli így meg. Szívesebben jár ezekre a tanórákra a gyerekek 90%-a. Ennek oka többek között az, hogy… ·        szeretik a csoportmunkát (94%). ·        gyakran használnak digitális anyagot az órán (92%). ·        ezen az órán elismerik azt, aki sokat tevékenykedik (90%). ·        a legtöbb tanítási óra érdekes (89%). ·        a digitális anyagok érdekesebbé teszik az órát (88%). A pályázat eredményeképpen növekedett a gyerekek szociális kompetenciája is az új módszerek hatására. A kommunikációs készség fejlődését is jelzi, hogy a diákok megítélése szerint a pályázat tanóráinak hatására jobban tud kapcsolatot teremteni az emberekkel (86%). Ez az adat a szülők esetében 77%. Hasznosnak bizonyult a pályázat abból a szempontból is, hogy a tananyag megértésében segítette a diákokat a tanóra és a tárgyi tudásuk is bővült (94%) a szülők megítélése szerint is (95%). Elmondható, hogy a bevezető pedagógusok munkáját a szülők elismerik. Különösen fontos eredménynek tekinthető a módszertani sokszínűség, amelyeket a szülők tapasztalhattak a meglátogatott órákon. Elismerik a tanárok szaktudását, értékelésüket igazságosnak tartják. A fenntartói véleményt három személy kérdőívekre adott válaszai alapján lehet megítélni: Nagyon elégedettek mindhárman a következő területekkel: a tanulói teljesítményeket elismerik a tanárok, kitűnő az órák hangulata, a tanár-diák viszony nagyon jó. A tanári teljesítmények elismerése egyértelműek a fenntartó részéről. A pályázat legnagyobb mértékben a pedagógusokat terhelte. A fenntartói vélemény szerint is rengeteg energiát fordítanak (fordítottak) a készülésre a tanárok. Ez egyértelmű a véleményekből. A pályázat megvalósításának sikeressége a bevezető pedagógusokon és a projektmenedzsmenten múlott. A bevezető pedagógusok globális elégedettségi átlaga jó (4,12), de jelzi azt is ez az érték, hogy nem teljes. Az órai fegyelem helyzetével hárman elégedettek teljes mértékben, hárman jónak ítélték meg, 1 fő közepesen elégedett, 1 fő elégedetlen ezzel a területtel. Ennek ellenére az óra hangulatával szinte teljesen meg vannak elégedve (4,87). A tanítást eredményesnek ítélik (4,71), hisz sokfajta módszerrel tudtak fejleszteni (4,5). Ez utóbbi esetében alacsonyabb érték született, mint a többi (tanulói, szülői, fenntartói) megítélésnél. Itt az önkritikán kívül szerepet játszhat az, hogy a tanárok jól ismerik a kooperatív munkák módszertanának kimeríthetetlen bázisát. A tanár-diák viszonyt a pedagógusok is jónak tekintik (4,62). A készülést magyarázza egyrészt a csoportmunka, hisz külön a gyerekekhez kellett adaptálni a pályázati tananyagot, módszereket. Ugyanakkor készülést igényelt a digitális anyagok letöltése, órához történő igazítása. Teljesen egyetértenek a pedagógusok azzal, hogy a digitális anyagok érdekesebbé teszik az órát, ezért vállalták a terhelést. Megtanulták hatékonyan használni a digitális anyagokat a tanárok (4,5). Időnként erőn felüli teljesítményre kényszerültek a pedagógusok, de munkájuk eredményeként a gyerekek teljesítménye növelhető volt. A „kompetenciás” óra szervezésekor motiváltabbak a gyerekek a tanári megítélés szerint (4,75). Ennek ellenére megjelennek ilyen vélemények a pedagógusok részéről: „A sok munka (képzések, órára való készülés, adminisztrációs feladatok) mellett nagyon sok örömet leltem a tanításban. Az adott osztályban sikeresen működött a program.” A mérési eredmények alapján az általános iskolában sikeres volt a TÁMOP-3.1.4-08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázat keretében megvalósított projekt. Hasonló eredményekről számolnak be az óvodai intézményegység pedagógusai. Kiadványszerkesztés A projekt címe: Kiadványszerkesztés A projekt megvalósítója: Jakus Sándorné, Kaszabné Ócsai Klára, Kovácsné Tősér Zsuzsanna, Sándor Józsefné, Bankáné Mező Katalin, Érsekné Kácsor Edina, Antal Péterné Az 1. számú feladat-ellátási hely (Széchenyi István Általános Iskola, Óvoda és Zeneiskola-Köztársaság tér 15.) projektjén belül intézményi innováció keretében a feladat-ellátási hely kiadványt jelentetett meg a projektről. Ezt a kiadványt tartja Ön most a kezében. A kiadvány célja: - a projektben résztvevők bemutatása, - bevezetett kompetenciaterületek, kötelező tevékenységek megismertetése, - saját innovációk, intézményi innovációk közzététele, - a projekt eredményeinek bemutatása, - fenntarthatóság kérdésének vizsgálata. A tanév során a sok dokumentácót úgy készítettük, hogy könnyebb legyen az anyagot összegyűjteni a kiadványhoz, ennek ellenére igen nehéz, bonyolult és hosszadalmas munka várt ránk az év végén. Az anyaggyűjtés során igyekeztünk a pályázat legfontosabb lépéseit, elemeit rendszerezni, az általunk kitalált logika szerint. Az összegyűjtött pedagógusi beszámolókat, képeket nagyon sokszor átnéztük, újra meg újra változtattunk, igyekeztünk az olvasó számára hasznos, érdekes információkat tartalmazó kiadványt összeállítani. Kiadványunk 200 példányban jelenik meg a pályázat finanszírozásával.