Jó olvasó holtig olvas

Hegedüs Géza író mindenki számára jól megfogalmazta a fenti idézetében, hogy mikor lesz valaki jó olvasó. Számtalanszor halljuk szülőktől, pedagógusoktól: nem olvas eleget a gyerek, nem érti, amit olvas, nem is szeret olvasni. Mi lehet az oka, keressük a kérdésre a választ. Ezek a gyerekek, illetve felnőttek valószínűleg nem tudják, hogy az olvasás milyen fontos az ember életében. Először, talán a legfontosabb, hogy megfelelő, jó könyvet adjunk gyermekeink kezébe. Egy jól irányzott könyv felkelti az érdeklődését és később is igénye lesz az olvasásra. Egy jól megírt könyv más birodalmakba, világokba kalauzol el, közben pedig a jelen feszültségeit hátra tudjuk hagyni, így pedig végre pihenhetünk. Egy könyv, egy cikk, elolvasása okosabbá tesz. Olvasás közben új információkat szerzünk, ezekről pedig soha nem tudhatjuk előre, hogy mikor tudjuk hasznosítani.
„Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.” (Montesquieu)
Minél többet megtudunk az olvasás által, annál inkább fel tudunk készülni a világ kihívásaira. Minél többet olvas valaki, annál több új kifejezést ismer meg, ezzel pedig a szókincse gyarapszik. A gazdag szókincs minden helyzetben képes kisegíteni, önbizalmat ad, és növeli az önbecsülést is. Minden elolvasott könyv megtanít jobban összpontosítani. Amikor egy könyvet olvasunk, a teljes figyelem középpontjába a történet kerül, amiben egy szempillantás alatt elmerülünk.
Miért is szeretünk olvasni? - tette fel a kérdést Papp Zoltánné tanító néni, a verseny levezetője a versenyzőknek. Elmondta, hogy mindannyian másért, de egy valami közös bennünk: szeretettel és tisztelettel vesszük kézbe a könyveket.
Egy jó könyv olvasása a témától függően belső békét ad, megnyugtat. Úgyhogy egy kicsit kapcsoljunk most ki, nyissunk ki egy jó könyvet, és hagyjuk, hogy betöltse a lelkünket! Ezt is mondhatták volna április 3-án azok a 3. 4. osztályos gyerekek, akik részére már hagyományként Aranyszáj szépolvasó versenyt rendeztünk.
Az osztályselejtezőkön túl minden osztályból 3-3 tanuló képviselte osztályát a versenyen. A versenyzőket az első osztályos tanulók köszöntötték, akik az eltelt hét hónap olvasási tudásukat mutatták be nagyobb társaiknak Hárs László: Miért nincs rózsa tövis nélkül? meséjének olvasásával. Ezt követően Gyóni Petra Kazinczy díjas 8.a osztályos tanuló Pilinszky János: Szilveszteri „tizenkettő” szövegét olvasta. A versenyzőknek így mintát adott, hogyan kell egy szöveget jól olvasni.
A szabadon választott szövegek között sok érdekeset megtudtunk történelmünk nagy alakjairól. Sok versenyző választotta Fekete István regényeinek egy-egy részletét, de ezen a délutánon, a szabadon választott szövegekből megtudtuk, hogy miért sír az elefánt, jártunk az angyalok tisztásán, hasznos információt kaptunk egy ló vásárlás illemszabályairól. Jót nevettünk a nyuszi félelmén, aki rettegett a húsvéttól. A mesék birodalmába Móra Ferenc, Jász-Faragó Sándor, Szabó Magda meséi vittek el bennünket. Minden gyermek számára cél az elérhetetlen, a csoda, a misztikum megfejtése, a megfoghatatlan elérése, ezen a délutánon ennek is a nyomába jártunk, megtudtuk a Mikulás körüli csodát, a fogváltás tündérét is nyakon csíptük, így egy varázslatnak is részesei voltunk, amikor megtudtuk, hogy az élet sokkal több varázslatot rejt, mint azt mi elképzelni tudjuk.
  A kötelező szöveg olvasása már megmutatta kik azok a tanulók, akik az évek során sokat olvasnak, így kevesebb hibával, az olvasottak értelmezésével olvasták a 3. osztályosok Zelk Zoltán: Egy kutya emlékei, míg a 4. osztályosok Pálffy Julianna: Egy kölyökkutya naplója című szövegét.
A verseny végén a zsűri, - melynek tagjai Bódisné Mezei Mária könyvtáros tanító néni, Érsekné Kácsor Edina a magyar munkaközösség vezetője, Ördög Józsefné a Petőfi Művelődési Ház vezetője volt – értékelte a versenyzők olvasását.
   Érsekné Kácsor Edina tanárnő, a zsűri elnöke, értékelésében elmondta, hogy a szabadon választott szöveget mindenki a tudásának a legjobb szintjén olvasta, ha csak ezeket az érdekes szövegeket hallgatták volna, nem tudtak volna dönteni, döntést a kötelező szöveg olvasása adta. Érezhető volt a korcsoportok közötti különbség, már a 4. osztályosok sokkal határozottabban, biztonságosabban olvasták a kapott szöveget, kevesebbet hibáztak. Pontos, értő volt a szövegük, tudták, és értették mit akart kifejezni az író a történetével.

A zsűri döntése alapján a következő helyezések születtek:

3. osztály

I. Szabó Ákos (3.a)
II. Czudor Áron (3.a)
III. Juhász Jázmin (3.b)

4. osztály

I. Szikra Nóra (4.a)
II. Kókai Dóra (4.c)
III. Hoffer Zsófia (4.b)

Gratulálunk a verseny résztvevőinek és a helyezett tanulóinknak. Bízunk benne, hogy minél több tanulónk kap kedvet az olvasáshoz, a 4. osztályosok pedig jövőre a Szép magyar beszéd versenyen méretik meg magukat.

„Olvasónak lenni annyit jelent, hogy sosem leszel magányos és soha nem fogsz unatkozni.”

(Joanne Harris)